Hello Everyone,
We thought it is a good idea to show You the methodology we use to create an add-on for Your ERP (Oracle, SAP etc…)
'módszertan' címke archívuma.
A tavalyi év során - ahogy egyre nagyobb projekteket kellett megvalósítanunk - eljött az ideje az évek során kialakult módszertanunk “ráncfelvarrásának”.
Annak idején próbáltam jól körüljárni a témát és mivel az utóbbi szűk tíz évben számos új lightweight, agilis módszertan jelent meg, első sorban azok tanulmányozásával foglalkoztam.
Leginkább Kent Beck, már a nevével is sok port kavart eXtreme Programming (XP) módszertana tetszett meg, mivel számos elemét már eleve használtuk - jó dolog az, amikor a saját ötleteink igazolást nyernek -, illetve jól illeszkedik az olyan a kis létszámú, innovatív fejlesztésekkel foglalkozó csapatokra, mint a miénk.
Bár sokan úgy vélik az XP csak akkor működhet, ha minden elvet pontosan követnek, erről megoszlanak a vélemények. Én úgy gondolom az XP módszertan olyan elvek és szabályok gyűjteménye, melyeket minden alkalmazó az igényeinek megfelelően testre szabva használhat fel, ügyelve arra, hogy a szabályok közül, az egymásra épülőket maradéktalanul betartsa.
Most - 1 év XP-re alapozott fejlesztéssel a hátunk mögött - szeretném megosztani a tapasztalatainkat.
Van egy kedvenc módszertani oldalam, ahol Joel sok okosságot elmond az IT módszertanokról. Mindig is igyekeztünk elkényeztetni kreatív fejlesztő munkatársainkat, és Joel vonatkozó bejegyzése szépen egybevág az eddigi elképzeléseinkkel, valamint Csíkszentmihályi híres FLOW elméletével:
Mindannyian tudjuk, hogy a szellemi munkások a legjobban úgy tudnak dolgozni, hogy „elmerülnek” a munkában, vagy ahogy másként nevezik, „zónába kerülnek”, ahol teljesen koncentrálni tudnak a munkára, és teljesen kikapcsolják a környezetüket. Elvesztik az időérzéküket, és remek dolgokat készítenek abszolút koncentrációval. Ilyen, mikor a produktív munkájukat végzik. Írók, programozók, tudósok, sőt, még a kosárlabda játékosok is azt mondják, hogy zónában vannak.
A baj az, hogy zónába kerülni nem könnyű. Ha megméred, olyan 15 percbe kerülhet, mire teljes termelékenységgel tudsz dolgozni. Néha, ha már fáradt vagy, vagy már sok kreatív munkát végeztél aznap, egyszerűen nem tudsz eljutni a zónába, és azzal töltöd a nap fennmaradó részét, hogy babrálsz, webet böngészel, Tetris-t játszol.
A másik baj az, hogy nagyon egyszerűen kikerülsz a zónából. Zaj, telefoncsörgés, ebédelés, az az öt perc, amíg leugrasz a kávézóba, vagy a munkatársak megszakításai – különösen a munkatársak megszakításai – kiütnek a zónából. Mikor egy munkatársad feltesz egy kérdést, egy perc megszakítást okoz, de téged annyira kiüt a zónából, hogy fél óráig tart, mire újra belelendülsz, és az általános termelékenységed súlyos károkat szenved. Ha egy hangos, nagy légterű környezetben vagy – olyanban, amelyeket azok a kávéfüggő dotkomosok szeretnek – mikor a marketingesek kiabálnak a telefonba közvetlenül programozók mellett, a produktivitásod mélyrepülésbe kezd, mivel a szellemi munkaerő időről időre meg van szakítva, és sosem tudnak a zónába kerülni.
Volt 1-2 éve egy stresszesebb időszakom, amikor ki sem látszódtam a tennivalókból és úgy éreztem egyre csak duzzad a feladatok listája, hiába teszek bármit is… Idővel egyre többet hibáztam, egyre több feladatról feledkeztem meg, és eljött a pont, amikor arra az elhatározásra jutottam, hogy azonnali “külső” segítségre van szükségem.
Végül találtam egy kis eszközt, ami elindított egy úton, megtanított egy gondolkodás módra. Ezt szeretném veled megosztani. Ha úgy érzed elárasztanak a feladataid, olvass tovább.